A WHO nem emeli a legmagasabb szintre a majomhimlő miatti nemzetközi riasztást, bár a megfigyelés fokozását javasolja

Maria Teresa Benitez de LugoKÖVESSE

Az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) nem emelték a nemzetközi egészségügyi vészhelyzetek maximális szintjére, és jelenleg a majomvírus járványa van, amely több mint 5 országot érintett, és 3000 fertőzéses esetet jelentettek. Javasoljuk azonban az éberség növelését, mert a lezárás „folyamatosan fejlődik”.

A múlt csütörtök óta Genfben ülésező WHO Sürgősségi Bizottságának következtetései szerint a fertőzés jelenleg nem jelent globális egészségügyi veszélyt, bár a tudósokat aggasztja "a jelenlegi járvány mértéke és sebessége". A pontos adatokat még nem határozták meg.

A bizottság tagjai arról számolnak be, hogy a jelenlegi járvány számos aspektusa szokatlan, például olyan országokban, ahol korábban dokumentálták a majomvírus terjedését.

Azért is, mert a betegek többsége férfi, aki olyan fiatalokkal él együtt, akiket nem oltottak be himlő ellen.

A himlőoltás a majomhimlő ellen is véd. A vírus utolsó esetét azonban 1977-ben mutatták ki Afrikában, és a WHO már 1980-ban kijelentette, hogy a vírus teljesen elpusztult a világon, ez volt az első alkalom, amikor egy fertőző fertőzést a bolygóról kiirtottnak nyilvánítottak.

A WHO Sürgősségi Bizottsága azt javasolja, hogy ne csökkentsük őrségünket, és folytassuk a fertőzések alakulásának figyelemmel kísérését. Ezenkívül nemzetközi szinten hajtson végre összehangolt felügyeleti intézkedéseket az esetek azonosítása, elkülönítése és megfelelő kezelés biztosítása érdekében a vírus terjedésének megfékezése érdekében.

Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója szerint a majomhimlő vírus évtizedek óta kering az afrikai kontinensen, de a kutatást, a felügyeletet és a befektetést elhanyagolták. "Ennek a helyzetnek meg kell változnia mind a majomhimlő, mind a szegény országokban előforduló egyéb elhanyagolt betegségek esetében."

"Ezt az erjesztést különösen aggasztóvá teszi a gyors és folyamatos terjedése, valamint az új országokban és régiókban való terjedése, ami növeli a későbbi tartós átvitel kockázatát a legsebezhetőbb populációk, például immunszupprimált emberek, terhes nők és gyermekek körében" - tette hozzá Tedros.