Amikor 2018-ban Ferenc pápa küszöbön álló máltai útjára készült, a világ helyzete teljesen más volt. A pápa azt tervezte, hogy erre a földközi-tengeri szigetre utazik, hogy elítélje a kényszerbevándorlók ezrei halálát és tengerét, akik dióhéjként tömör hajókon próbáltak eljutni Európába.
Az utazást 2019 májusára tervezték, de a járvány miatt lemondták. A második tervezett időpont 2021 decembere volt, ciprusi és görögországi látogatásának harmadik földközi-tengeri szakaszaként, de a máltai általános választások közelsége miatt tanácsos volt azt ismét elhalasztani.
Harmadszor szerencsés. Máltáról a hétvégén a pápa az európai háborúval, a migrációs válsággal, a pénzügyi nehézségekkel és a járvány utáni újjáépítéssel foglalkozik.
Mivel mindenekelőtt életmentésről van szó, Ferenc azt tervezi, hogy emberséges és nagylelkű tervezést kér Európától az afrikai és közel-keleti háborúk elől menekülő menekültek fogadására. Példaként hozza fel az egész kontinensen generált pozitív mozgósítást annak a 4 millió embernek a megsegítésére, akik elmenekültek az ukrajnai bombázások elől, és felkéri az EU-államokat, hogy koordinálják erőiket ezen emberek integrációja érdekében.
Brüsszelben és Moszkvában figyelik a pápa utazásának politikai beszédeit. Ferenc várhatóan foglalkozik a NATO szerepével, Oroszország álláspontjával vagy a Szentszék lehetséges közvetítésével a tűzszünet érdekében. Különböző hangnemekkel teszi ezt mind a politikai osztállyal és a máltai diplomáciai testülettel tartott szombat délelőtti találkozón, mind a vasárnap délutáni, visszatérő gépen tartott sajtótájékoztatón.
A mintegy 36 órás út során a pápának lehetősége nyílik arra, hogy a 2017-es gyilkosság nyomán felidézett visszaélések egyéb égető kérdéseivel foglalkozzon, mint például a katolikus egyházban tapasztalt problémákkal, a Földközi-tenger szennyezésével, sőt a sajtószabadsággal is. az újságíró Daphne Caruana Galizia.
A látogatás során a pápa egészségi állapotát is tesztelhetik. Az elmúlt hónapokban nagyobb mozgási nehézségeket mutatott. 85 évesen csípő- és térdproblémái vannak, melyeket az utazás szervezői leküzdenek, hogy elkerüljék a felesleges parkolást és a lifteken és rámpákon keresztüli lépcsőket.
Francisco a civil társadalom képviselőivel szombaton visszaszerzi a popemobilt, amelyet 2020 márciusi iraki útja óta nem használt.
Ezenkívül a furgon a komppal Gozo szigetére ment, és meglátogatta az ország legfontosabb szentélyét, a „Ta' Pinu”-t. Vasárnap délelőtt lemegy rabati Szent Pál barlangjába, ahol az apostol hagyománya él a szigeten töltött három hónapja. Aztán misét tart Floriana városában.
A pápa elhagyja Máltát, és meglátogatja az egykori Ħal Far légitámaszpont migránsközpontját. Találkozóra kerül sor önkéntesekkel és mintegy 200 menekülttel, akik többsége a líbiai menekülttáborok túlélője volt, ahol az emberkereskedők kegyelmet kaptak, miután elhagyták Szomáliát, Eritreát és Szudánt.
Az elmúlt évben mintegy 800 kivándorló érte el ezt a földet, jóval kevesebben, mint az a 3.406, akik 2020-ban értek el tranzitpontként a kontinensre.
Amikor XVI. Benedek 2010-ben meglátogatta a szigetet, arra kérte Máltát, hogy „keresztény gyökerei ereje, valamint a külföldiek fogadásának hosszú és büszke története alapján szándékozik más államok és nemzetközi szervezetek támogatásával segíteni a szigeten. akik ide érkeznek, és garantálják jogaik tiszteletben tartását”.
Ezúttal a pápa személyesen találkozik szereplőivel a „Juan XXIII Peace Lab” Migráns Központban. Ez a hely a ferences Dionysius Mintoff kezdeményezése, aki bár már 90 éves, egy csoport önkéntessel együtt szakmai képzésben részesíti azokat a fiatalokat, akik remélik, hogy választ kapnak menedékkérelmükre.
A pápa ott ül a tenger szennyezettségét jelképező, zöld műanyag palackokból és csempékből álló mozaik előtt, amelyet narancssárga mentőmellények díszítenek, hogy emlékezzenek a vízbe fulladás áldozataira. A tervező építész, Carlo Schembri 2010-ben néhány forgatókönyvet is készített XVI. Benedek látogatására, és a közösségi oldalakon közzétette a vázlatokat arról, hogy mit lát majd Ferenc.
A napirenden a pápa a sziget jezsuitáinak korai találkozót tartott fenn, vasárnap reggel 7:45-re. Ráadásul a helyi sajtó előmozdította, hogy négyszemközt is találkozhatnának néhány bántalmazás áldozatával, ahogy ott XVI. Benedek tette.
XVI. Benedek 2010-es Málta látogatása óta az ország számos országát ismerte, és a lakosság 85%-a katolikusnak vallotta magát. 2011-ben 52% kérte a népszavazáson a válás bevezetését; 2017-ben a parlament jóváhagyta az azonos neműek házasságát; 2018 óta engedélyezett a „felesleges” embriók lefagyasztása az in vitro megtermékenyítés során. Másrészt tilos az abortusz és az eutanázia.
A jelenlegi pápa 36. útja, és az 56. ország, amelyet meglátogatott. Azt mondják, hogy etimológiailag Málta „üdvözlő kikötőt” jelent. Valamivel több mint 1,960 éve Szent Pállal bizonyították, most pedig Ferenc pápával.
