Az ünneplést, amelyet Mora oly lelkesedéssel fogadott az Olajfa Fesztivál alkalmából, tönkretette Santa María jelentéktelen bezártsága. Még a számot adó szűznek sincs meg az állatállománya, annak ellenére, hogy több mint elegendő tejoltóval rendelkezik a bikaviadalra.
Az első rövid időn belül lemaradt, és a bal oldali gödörön át Eugenio de Morához csúszott. Induláskor szűknek tűnt, és nem keltett magabiztosságot. Közepes magasságú támadás Pastutól, amelyet Eugenio a lehető legjobban irányított egy olyan állat elé, amely nem állt fel, és egészen addig ment, hogy lefeküdt. A vártnál többet kapott a premieren, amelyben a kard rántotta a profizmust, hogy a lehető legjobb képet (fül) adja.
A negyedik bizonytalanul jött ki, és bonyodalmakat okozott a bandériumban. Nem adott túl sok lehetőséget a mankón, ahol Eugenio csak egy olyan állat ellen tudott védekezni, amely a mankóra hivatkozva a testhez került. Egy felhő volt a bal oldalon, és ennek ellenére Eugenio igazolni akarta magát honfitársai előtt, akik megkérték, hogy menjen át. Büszke volt, és szerencsétlenséget hozott egy állat előtt, amelynek soha nem lett volna szabad beszállnia ezzel a felhővel (kezetcsapás).
Téllez jobban ki tudta feszíteni Veronikát. A második elaludt a bal oldali piton mellett, és az eltávolításban chicuelinák jelölték. Úgy tűnt, jobb a rajtkondíciója, mint az elsőnek, és Téllez biztosította honfitársait. Valóság-mirázs egy állatról, amely jött és ment, de nem volt az erő és az erények mintaképe. Télleznek sok akarata és beállítottsága egy csendesen, kinézett és használat nélkül mozgó állat előtt, amellyel meg lehetett látni, főleg a bal oldalon, hogy ha van bikája, akkor megvannak a feltételei a harchoz. Értékpazarlás a közelben az epilógusban és egy egész kitörés, bár némileg elesett, amivel megérdemelte a dupla trófeát.
Az ötödik egy túrós bika volt, amely hamar szétesett a mankón. Tell mindkét piton mellett elhaladt mellette, annak ellenére, hogy igazságos erővel és elkötelezettség nélkül támadott a támadásokban. A torreádor többet vett ki, mint ellenfele, és honfitársai egy semmitmondó délutánon megköszönték neki. Nagyon fitt, hosszú ütéssel kereste a bikaviadalt, remek elhelyezéssel vezetve a támadásokat. Arrimón nagyra értékelte és érdemes volt legyőzni ellenfelét. Segítség nélkül lezárta a harcot, és a kard mindent a fülben hagyott.
Ignacio Olmos a kapucnival akart megmutatkozni azon az állaton, amellyel torreádorként mutatkozott be városában. Nagy lélekkel jött ki, és nem könnyítette meg a dolgát. Elvesztette a kezét, lefeküdt, és Olmos arca mindent elmondott. Csalódottság amiatt, hogy vártam a nap eljövetelét, és találkoztam egy ilyen téves állattal. Kipróbálta mind a pitonoknál, mind a néhány muletáznál, ami valószínű volt, mert az idézés mellett a torreádor is támadott (taps).
Az ünnepséget lezáró sem sok reményt táplált. Olmos azonban kirúgta a letartóztatásokat, és megpróbálta jóvátenni a földet kapaszkodó bika verekedős támadásait, amely hamar megunta. Megszólalt a kis olajbogyó, az újdonsült helyettes pedig kitüntette a pasodoble-t, honfitársait és a szakmát. Nem állította, hogy ez volt a második bikaviadalja, vagy hogy még mindig megvannak a pontjai Tomelloso versenyéből. Hitel ép (csend).
