Sokszor hallottunk már az ukrajnai konfliktus miatt Oroszországgal szembeni szankciókról, de... mi van, ha nem a gazdaság vagy maga az ukrán hadsereg tudja megállítani Putyin hadigépezetét, hanem a technológia lehet az igazi puccsa. ? Így az USA által támogatott technológiai szankciók arzenálja. Az Egyesült Államok és az EU hosszú távú mélységi töltetet hordoz, amely akadályozza a technológia katonai és nem katonai felhasználását Oroszországban. Mindez pedig megviselte a Kreml stratégiai terveit. Az utolsó szlogen pedig a háromszázezer tartalékos felhívása lehet, ami a duma iratai szerint egymillió is lehet, és ami azt jelenti, hogy a gazdaság fenntartásához kevésbé aktív népesség, illetve néhány orosz nyugdíjas, akiknek szüksége van az anyagi támogatásukra. Vladislav Inozemcev, a Moszkvai Posztindusztriális Tanulmányok Kutatóközpontjának igazgatója arra figyelmeztet, hogy Putyin mozgósításának „igazán katasztrofális következményei lesznek. Jövedelem nélkül maradnak a családok és a nagyvárosokban… már néhány alkalmazott elvesztése is aránytalan károkat okozhat. Oroszország a nagyvárosok és a vállalkozások gazdasága”. Ezenkívül a Yale Egyetem egyik friss bejelentője az orosz gazdaságot "a nyugati technológiától függő belsőleg korrupt kolosszusnak" minősítette. Természetesen a szoftveróriások menetelése, a külföldi chipek, csatlakozók, tranzisztorok és alkatrészek hiánya miatt romlik a katonai hardver – melyben 450 nyugati gyártótól származó alkatrészt talált –, és szovjet időkből származó berendezések használatára kényszerül. Ukrajna megkapja a legújabb technológiát a Nyugattól. A hiperszonikus rakétáktól a repülőgépiparig az olaj- és gázipar ettől a technológiától függ. Kapcsolódó hírek Oroszország és Kína megkezdi a tengerek stratégiai ellenőrzését Alexia Columba Jerez A kereskedelmi és katonai ambícióit egyesítve a két hatalom befolyási hálózatát terjeszti ki a globális navigáció „forró pontjai”, a „fullasztópontok” köré. A lényeg egy az idő elleni háború forog kockán, és amint Juan Carlos Martínez Lázaro, az IE Egyetem közgazdászprofesszora rámutat, „minden nap, amikor a konfliktus folytatódik, egy újabb szög a koporsóban. Oroszország rendelkezik természeti erőforrásokkal és energiával, de hol fog összeomlani, az a technológiai rész miatt van. A termelő apparátus lelassul, és nem lesz képes kompenzálni a saját technológiájának ilyen rövid időn belüli kifejlesztésével.” Mert amint Martínez rámutat, "becslések szerint az általa használt technológia 75%-a Nyugatról származott". És az, hogy a vaj és az ágyúk között Putyin a háborús gazdaságot választotta, és ez megviselheti, mert a katonai kiadások 130%-kal nőttek – mondja Martínez. Az egyik példa az, hogy a nyugati exportellenőrzések azt találták, hogy az Iskander-M cirkálórakéták egy brit tervezőre támaszkodnak számítógépes vezérléssel. Az orosz katonai taktikai kommunikáció összetevői pedig az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Németországból, Hollandiából, Japánból és Izraelből származnak. És ugyanez vonatkozik a precíziós fegyverekre és a páncélozott járművekre is. A jéghegy csúcsa A vita azonban sokak számára folytatódik, hogy a szankcióknak van-e tényleges hatása vagy sem. A ma készíthető röntgenfelvétel Wirth Eszter, a Comillas iCADE nemzetközi gazdaságtudományi professzora szerint az, hogy "első pillantásra az orosz gazdaság a vártnál jobban ellenállt a szankcióknak". Martínez megállapítja, hogy az orosz gazdaság a makromutatók szempontjából rendben van, egyes mutatók még azt is mutatják, hogy sokkal jobb, mint a konfliktus előtt volt. Bár a rossz adat az, hogy az orosz gazdaság 6%-ot fog ellensúlyozni, Ukrajnának viszont 35%-ot prognosztizálnak. "Röviden: a szankciók nem állították meg a háborút rövid távon, de a károk, amelyek brutálisak lesznek, ha a szankciók egybeesnek, hosszú távú dolog." Elvira Nabiullina, az Orosz Bank biztosa megvizsgálta. Wirth hozzáteszi, hogy „a sorkatonai szolgálattól félő kitelepítettek hatása még nem látható. A brit védelmi minisztérium szerint azonban azoknak az oroszoknak a száma, akik megpróbálják kivédeni Putyin toborzását, nagyobb, mint amennyi katonát Oroszország februárban küldött a frontra. Pontosan ezek a dezertőrök, akik elmenekülnek az országból, a legképzettebbek, így az ország jelentős agyelszívást fog szenvedni. Az Orosz Elektronikus Kommunikációs Szövetség becslései szerint pedig 50.000-70.000 ezer informatikus hagyta el Oroszországot. És további 100.000 XNUMX tervezi ezt. Comillas professzora szerint a szankciók által leginkább sújtott ágazatok az autóipart jelentik, az alkatrészek és alkatrészek hiánya miatt. Ezek nélkülözhetetlenek a polgári felhasználású berendezések, például repülőgépek, vonatok, metrók vagy szénhidrogéneket és ásványokat kitermelő kotrógépek javításához és karbantartásához is. "Az orosz hadsereg állítólag szabványos alkatrészeket is keres a hűtőszekrények és mosógépek lebontásával" - jegyzi meg Wirth. Szintén a csúcstechnológiás berendezések elvesztése akadályozta meg az 5G, a mesterséges intelligencia és az adatközpontok használatát, illetve új műanyag céltáblák kibocsátását a Mir-en, az orosz belső fizetési rendszeren. A hajók hiánya pedig késleltetheti a sarkvidéki fúrógépeket. A Reuters vizsgálata azonban a brit Royal United Services Institute kutatóintézettel együttműködve feltárta, hogy nyugati gyártású elektronikai alkatrészek lépték át az orosz határt. És több mint száz ország nem alkalmaz embargót. Üzbegisztánba orosz utakat is szerveznek Visa kártyák vásárlására. Wirth kifejtette, hogy „az orosz hadsereg beszerzési osztálya a hidegháború óta fejleszt alternatív útvonalakat, például szabályozatlan online piactereket vagy fedőcégeket, akárcsak Észak-Korea vagy Irán. Egy nagy országban azonban lehetetlen csempészett termékeken alapuló flottát fenntartani”. Mindennek ellenére Putyin évekig dolgozott a digitális szuverenitás és kereskedelmének dellárizálásán, de az iparág továbbra is globális függőséget mutatott. A Baikal Electronics és a Moszkvai SPARC Technológiai Központ (MCST) a hazai processzorok oroszországi gyártói, amelyeket életképes alternatívákká kívánnak alakítani. A teljesítményben azonban lemaradnak, mert túl sok energiát fogyasztanak, és csak egyszerű feladatokat végeznek. Az állami megközelítés pedig elégtelen. Emiatt Putyin bejelentette, hogy 115 milliót áldoz chipek gyártására, de ez elhalványul az EU 45.000 ezer milliójával szemben, és már késő. Ami pedig Kínát illeti, aktív szerepet fog játszani Oroszország technológiai jövőjében, mindaddig, amíg nem veszélyezteti saját ambícióit és a külföldi országoktól való függőségét. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A nemzetközi egyensúlyt veszélyeztető kínai technológiai trükk „Csernozjom”, a másik fekete arany, amellyel Putyin kézben tarthatja a világ kiadásait „Jelentős válságot okozhat” Putyin olyan mértékben nyomást gyakorolhat a Nyugatra, hogy az európaiakat sújtja válság kérik a politikusaikkal szembeni szankciók megszüntetését.
