A 2023–2027-es spanyol munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégia új megállapodásának kulcsai Jogi hírek

20. április 2023-án tették közzé a 2023-2027 közötti időszakra szóló spanyol munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiát. Ez a megállapodás meghatározza a foglalkozási kockázatok megelőzésében (ORP) 2027-ig végrehajtandó intézkedéseket. A legfontosabb a munkahelyi egészség és biztonság javítása, ezzel együtt a baleseti ráta csökkentése. Állítson be 6 tárgyat, hogy megkapja.

megelőzés

2015-ben 3.300 100.000 dolgozóra 3.400 munkaidőben történt munkahelyi baleset jutott. Az elmúlt öt évben ez a szám növekvő tendenciát mutatott, 100.000-ben elérte a 2019 2.810 alkalmazottra jutó 31 balesetet, ami XNUMX-en áll. A fizikai túlerőltetés továbbra is a munkahelyi balesetek megvalósulásának fő mechanizmusa, amely ezek XNUMX%-át teszi ki.

Emiatt javítani kívánja a munkahelyi balesetek megelőzését és a szakmai leállásokat, csökkentve a munkavállalók biztonságát érő károkat.

A balesetek nagy százaléka elkerülhető, ezért jelen Stratégia célja az incidens kivizsgálása és az ezeket kiváltó okok ismeretének javítása, a kockázatok és az esetleges egészségkárosodások tudatosításának fokozása.

A foglalkozási megbetegedések közül a Stratégia a rákkal foglalkozik, ezt tekinti a munkával összefüggő halálozások fő okának az EU-ban. Az objektumok közül kiemeljük a hivatásos elzárás gyanújának impulzívságát és a nyilatkozati jegyzőkönyvek megerősítését. A foglalkozási rákos megbetegedések megelőzését is előmozdítják, védőeszközökkel azbeszt, belélegezhető kristályos szilícium-dioxid spray és fapermet. Egy másik fontos szempont az adatok elérhetőségének és az információ minőségének javítása.

Javítások az éghajlattal szemben

Az éghajlatváltozás hatásai miatt oda kell figyelni arra, hogy fokozni kell az emberek védelmét a szélsőségesebb időjárási viszonyokkal szemben.

A feladatok által támasztott igények minden alkalommal nagyobb szellemi terhelést jelentenek, amelyet az új munkaszervezési formák növelnek. A 2020-as aktív népesség-felmérés adatai szerint a hivatkozott foglalkoztatott népesség 32%-a lesz kitéve időkényszernek vagy túlterheltnek, ami a mentális egészségre is hatással lehet, ez az arány nagyon hasonló a férfiak és a nők körében. Ezek az igények azonban nem oszlanak meg egyenlően minden ágazatban, ami rávilágít az olyan eltérő ágazatokra, mint az egészségügy (a foglalkoztatott népesség 49%-a) vagy a pénzügy (46%).

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a digitalizálás az ORP (monitoring, online képzés, azonosítási alkalmazások...) szemszögéből kínál lehetőségeket, de magából a technológia használatából, a munkaszervezésből adódóan új vagy felmerülő kockázatokat vethet fel. , vagy új foglalkoztatási formák, amelyekben nagyobb az ergonómiai és pszichoszociális kockázatok előfordulása.

A digitális, ökológiai és demográfiai átalakulások, például az éghajlatváltozás prevenciós szemszögből történő kezelése érdekében a Stratégia meghatározza:

  • A biztonságra és védelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések elemzése, a hiányosságok feltárása
  • A digitális átállás, az ökológia és a demográfia, valamint az éghajlatváltozásra gyakorolt ​​hatások felmerülő kérdéseinek tanulmányozása
  • Vállalkozások ismertsége az egészségügy, különösen a mentális egészség területén. Emellett új munkamodellekkel segítik a vállalatokat a technológiai és környezeti változások átvételében.

Figyelem a legsebezhetőbb közösségekre

A népesség elöregedése elkerülhetetlenül és jelentősen meg fogja emelni az emberek gondozásával, segítésével kapcsolatos munkaidőt, ezért kívánja emelni az e terület iránt elkötelezett csoportok védelmét. A stratégia további megoldásai a következők:

  • Az önálló vállalkozók védelmének javítása
  • Határozza meg, mely munkavállalók mutatják be a legrosszabb egészségügyi adatokat, elemezve azokat a tényezőket, amelyek sebezhetővé teszik őket, hogy a PRL-t transzverzálisan beépítsék más közpolitikákba
  • Javítani kell többek között a fogyatékkal élők, a mobil munkavállalók, a bevándorlók (ideértve az idénymunkásokat), a fiatal munkavállalók és a kiskorúak védelmét...

nemi perspektíva

További újdonság a nemek közötti egyenlőség szempontjának beépítése a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén. Az elmúlt években minden tevékenységi területen jelentős mértékben beépültek a nők a gyakorlatba. 2000-ben a nők a foglalkoztatott népesség 38%-át tették ki, 2020-ban ez az arány 46%. Ennek az integrációnak a megvalósítása a célja

  • A szabályozási keret frissítése annak érdekében, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontja beépüljön a megelőző intézkedésekbe, elősegítve a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek felszámolását a közpolitikákban
  • Az általános perspektíva beépítése az információgyűjtési és elemzési folyamatokba, a biztonsági és egészségügyi feltételek tanulmányozása a foglalkozási veszélyek és a nők egészségkárosodásának kitettségével kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében.
  • Figyelemfelkeltő intézkedéseket hajtanak végre a nemek közötti egyenlőség szempontjának érvényesítésének szükségességével kapcsolatban a megelőzési politikákban.

A biztonsági rendszer megerősítése

A cél a jövőbeli válságok sikeres kezelése az intézmények és a koordinációs mechanizmusok fejlesztésével. A világjárvány rávilágított a Nemzeti Munkahelyi Egészségügyi és Biztonsági Rendszer fontosságára a közegészségügyi veszélyhelyzetekre való reagálásban. Emiatt erős intézményekkel, agilis és hatékony koordinációs és beavatkozási mechanizmusokkal kell felruházni, amelyek képesek sikeresen kezelni a változó munka világát és a munkavállalók egészségét veszélyeztető esetleges helyzeteket.

Mindez átment:

  • Intézményi koordinációs mechanizmusok létrehozása a jövőbeli válságokra. Emellett a rendszer fejlesztésére és megerősítésére is sor kerül az egységes pályázati kritériumok jóváhagyása és az állami források felhasználásának optimalizálása érdekében.
  • A munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén illetékes közigazgatási szervek közötti koordinációs mechanizmusok és közös stratégiák megerősítése és fejlesztése
  • Növelje a rendszer ellenálló képességét a szakértők és szakemberek, üzletemberek és vállalati prevenciós erőforrások, megelőzési megbízottak és maguk a munkavállalók képzésére és képzésére összpontosítva a megfelelő kockázatkezelés érdekében.
  • A társadalmi tárgyalópartnerek és az intézményi részvételi testületek szerepének megerősítése a hatékony megelőző politikák végrehajtása és a kockázatmegelőzés terén elért előrelépések megszilárdítása, amelyek a biztonságos és egészséges munkakörnyezetet valósítják meg.

A kkv-k

A megállapodás javítani kívánja a kkv-k munkavédelmi irányítását az ORP kisvállalatokba történő integrálásával, elősegítve a saját források nagyobb bevonását. Összefoglalva: ösztönözni kell a prevenciós tevékenységben dolgozók közvetlen részvételét, a megelőzés integrációját, a biztonság és egészségvédelem kultúrájának meghonosodását a vállalatban.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a spanyol cégek 97%-a 50-nél kevesebb munkavállalót, 95%-a pedig 26-nál kevesebbet foglalkoztat. A kisvállalatok tehát a gazdasági tevékenység minden ágazatában hazánk termelési fejlődésének alapvető részét képezik. Ez a kisvállalati porlasztás nem független, a balesetek tekintetében is lehetett előrevetíteni, hiszen a súlyos és halálos balesetek 60%-a legfeljebb 25 fős cégeknél valósul meg.

A stratégia ezeket a pontokat határozza meg, hogy közelebb hozza az ORP-t a kisvállalatokhoz, és támogassa őket irányításukban.

  • Elemezze és módosítsa a szabványt annak érdekében, hogy megkönnyítse alkalmazását a kkv-k számára, javítsa és elősegítse a megelőzés integrációját az erőforrások és eszközök közötti megfelelő egyensúly révén a megelőző szervezetben.
  • Javítani kell a munkaadók és munkavállalók képzését szervezeteik biztonságának és egészségvédelmének hatékony kezelése érdekében.
  • Támogató eszközök fejlesztése a kisvállalkozások számára, hogy tevékenységük és kockázataik jellege alapján hatékonyan tudják végrehajtani a kockázatkezelést.

Foglalkozási rákmegelőzés

A Foglalkozási Rákos megbetegedések Nemzeti Menetrendje meghatároz néhány cselekvési irányt:

  • A foglalkozási eredetű rák megelőzésének előmozdítása, a rákkeltő és mutagén kockázati tényezőknek való kitettség csökkentése és ellenőrzése.
  • Világos és konkrét módon határozza meg az egyes tevékenységekhez tartozó ágenseket és folyamatokat.
  • Védje a dolgozókat a rákkeltő és mutagén anyagoktól, mindig tartsa be az előírásokat.
  • A munkavállalók képzésének, tájékoztatásának és tájékoztatásának elősegítése azon tevékenységek és anyagok veszélyességére vonatkozóan, amelyeknek ki vannak téve.