A világjárvány fordulópontot jelentett az öröm minőségében Spanyolországban. A Covid-válság idősebb korosztályra gyakorolt egészségügyi hatása és az azóta tapasztalt társadalmi-gazdasági egyensúlyhiányok megviselték országunk idős lakosságának jólétét. Ezt tükrözi a World Pension Index legújabb részlete, amelyet a Natixis Investment Managers befektetési alapkezelő készített a nyugdíjba vonulás minőségéről és biztonságáról. Ebben a rangsorban Spanyolország a 38. helyet foglalja el, hat hellyel kevesebbet, mint 2021-ben, a vizsgált 44 ország közül. Ennél rosszabb eredményt csak Kína, Görögország, Törökország, Kolumbia, Brazília és India regisztrál. Hazánk tehát már most a második legrosszabb az öröm minősége az uniós országok között, és a legrosszabb, ha csak a nagyhatalmak teljesítményét nézzük.
Mint beszámol, „a boldogság biztonsága egyre nagyobb nyomás alatt van világszerte, mivel az infláció, a piaci volatilitás és az alacsony kamatlábak erodálják a nekik szánt megtakarításokat”. A tanulmány azt is feltárta, hogy "2022 lehet az egyik legrosszabb év a nyugdíjba vonulásra az utóbbi időben, mivel a nyugdíjasok nem csak azt kockáztatják, hogy bele kell merülniük az amúgy is erodált nyugdíjcélú megtakarításaikba, hanem "nagyobb kockázatot kell vállalniuk portfóliójukban, hogy visszaszerezzék a nyugdíjat. földet, amit már elveszítettek.”
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a mutató 18 teljesítmény-alindex értékeléséből készült, amelyek négy nagy tematikus indexbe vannak csoportosítva, amelyek a nyugdíjaskori jólét kulcsfontosságú szempontjait vizsgálják: a nyugdíjas évek alatti kényelmes élethez szükséges anyagi eszközök; minőségi pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés a megtakarítások értékének megőrzése és a bevétel maximalizálása érdekében; minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint tiszta és biztonságos életkörnyezet.
Így Spanyolország a 18. helyet foglalja el egészségügyben. Ez az egyetlen alindex, amelyben Spanyolország nőtt, ebben a kiadásban 85%-ot ért el, szemben a 82-es 2021%-kal és a 83 évvel ezelőtti 10%-kal. Életminőségben a 19. helyen áll; alindex, amelyben Spanyolország 74-ben megtartja a 2022%-os pontszámot, ami megegyezik a 2021-es értékkel. Természetesen 2012-ben valamivel magasabb volt, 76%-ot regisztrálva. A nyugdíjfinanszírozás kategóriában Spanyolország a 22. helyet foglalja el, amelyben idén 59%-os pontszámot ért el, ami alacsonyabb, mint 2021-ben és 2012-ben, amikor az arányuk 61% és 69% volt. Röviden, az index a 40. helyre helyez minket a jó anyagok között, 15%-os visszaeséssel ebben a kiadásban a 35-es 2021%-hoz és a 58-es 2012%-hoz képest.
Szabadesés az elmúlt évtizedben
Nem is tovább bővítve a spektrumot, mert az állami nyugdíjrendszer 2011-ben és 2013-ban bevezetett reformjai - utóbbit az idén elfogadott új törvénnyel de facto hatályon kívül helyezték - mindazokat a szempontokat szolgálták, amelyeket ebben a mutatóban örömre értékelnek.
Pontosabban, Spanyolország a 26-es 2012. helyről az idei kiadásban a 38. helyre esett vissza, ami 12 hellyel csökkenést jelent 10 év alatt. A csökkenést magyarázó fő mutatók az anyagi jólét és a pénzügyek részindexei. Ebben a jóllét esetében a foglalkoztatási mutató a meghatározó. Ami a pénzügyeket illeti, olyan elemek jönnek össze, mint a nem teljesítő bankhitelek, a kamatok, az időskori eltartottság és az államadósság.
Ezzel szemben Spanyolország javult az egészségügyi alindexben, többek között annak köszönhetően, hogy a várható élettartam mutatójában a negyedik legmagasabb pozíciót regisztrálta; valamint az életminőség alindexben a boldogságmutató és a biodiverzitás mutató magasabb pontszámának köszönhetően.
Tervezze meg a megtakarítást
„A globális kontextusban uralkodó bizonytalanság azt jelenti, hogy az egyéneknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk a jövő tervezésében és a befektetési termék szolgáltatóinak kiválasztásában is. Ebben az értelemben elengedhetetlen a megfelelő ösztönzők támogatása a hosszú távú megtakarítások ösztönzése érdekében” – tanácsolja Sophie del Campo, a Natixis dél-európai, a Latam és az US Offshore vezetője.
A menedzser ugyanakkor biztosítja, hogy a pénzügyi szakembereknek alkalmazkodniuk kell, és az ügyfelet kell a teljes stratégia középpontjába helyezniük: „mindig közel kell lenni hozzájuk, hogy a kínált termékek és szolgáltatások teljesen összhangban legyenek. igényeiket, különösen a jelenlegi körülmények között.” Biztosítanak arról, hogy a kulcs az, hogy tudjuk, hogyan építsünk fel hosszú távú, jól diverzifikált, nem korrelált portfóliókat, amelyek figyelembe veszik a fenntarthatóság elveit.
Az elmúlt évtized nagy részében az infláció rendkívül alacsony volt. 2012 és 2020 között az OECD 38 tagországában az infláció mediánja 1,76% volt. Az idei év első felében azonban ez a 38 fizetés emelkedett, mígnem 9.6 májusában a fogyasztói árindex 2022%-ra emelkedett (a rendelkezésre álló legfrissebb adatok).
„Az a gyorsaság, amellyel a költségek okot adott a pénzeszközök újragondolására a nyugdíjba vonulás tervezésekor. Az olaj-, élelmiszer- és lakásárak jelentős emelkedése csökkenti a nyugdíjasok vásárlóerejét, és alapvető gazdasági leckét jelent a nyugdíjba vonulást tervezők számára” – állítják az Indexből származó tanulmány szerzői.
Az északiak vezetik a ranglistát
A rangsor élén a legjobb örömteli országok közül Norvégia kapja vissza az 1. helyet, miután négy évet a 3. pozícióban töltött. A maga részéről a 2018 óta első helyen álló Izland a harmadik helyre esik vissza. , míg Svájc a 2. helyen állt.
Az idei első tízbe bekerült többi ország Írország (4.), Ausztrália (5.), Új-Zéland (6.), Luxemburg (7.), Hollandia (8.), Dánia (9.) és Csehország (10.) . Luxemburg és Csehország idén először került az első tíz ország közé. A tavaly az első tíz ország között szereplő Németország és Kanada a 11., illetve a 15. helyre esett vissza az idei mutatóban.
A Natixis IM menedzsere szerint még a fiatal lakosságú régiók is hamarosan kihívásokkal nézhetnek szembe, mivel a táplálkozás, az egészségügy és a környezetvédelem terén elért javulás kedvez a hosszú élettartamnak, míg az alacsony születési ráta hozzájárul a népesség fokozatos öregedéséhez. „Ez Kínára és Latin-Amerikára egyaránt vonatkozik 2022-ben” – mutat rá.
„A ma és a jövő kihívásai egyértelműek. A társadalom számára kulcsfontosságú fenntarthatósági kérdés, hogy helyesen kezeljük a nyugdíjakat, és segítsük az embereket, hogy méltósággal élhessenek munkájuk befejezése után. A politikai vezetők kénytelenek lesznek nehéz döntéseket hozni, amikor az egyensúlyt össze kell egyeztetni az állami nyugdíjakkal és az egészségügyi ellátással kapcsolatos kötelezettségvállalásokkal” – magyarázta Sophie del Campo.
