A kormányzó, aki határozottan támogatja egy olyan költségvetési konszolidációs terv kidolgozásának szükségességét, amelyet most végre kell hajtani az államháztartás kordában tartásához, azt jósolja, hogy a kamatlábak a következő üléseken tovább emelkednek. -Az EKB legutóbbi ülésén úgy döntöttek, hogy fél ponttal magasabb kamat alá vetik magukat. Hol van a mennyezet, hogy ne növeljük őket, vagy egy hajtű? -A kamatok olyan szintre lassulnak, amely biztosítja, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2%-os célhoz. Mi ez a szint? A tényleges bizonytalanság olyan nagy, hogy a pontos tájékozódás nem igazán lehetséges. A jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján azonban e cél elérése érdekében úgy véljük, hogy a következő találkozókon továbbra is jelentősen növelni kell az érdeklődésre számot tartó tanácsokat, és amint elérjük, továbbra is fenntartjuk, hogy "terminál" szinten egy ideig. A legfontosabb üzenet az, hogy még nem értünk a végére. - Fennáll a nemfizetés veszélye a bankban? -Egyértelmű, hogy a kamatok emelkedése növeli az üzletek és cégek finanszírozási költségeit, a bevételek lassulása és az infláció miatti reáljövedelem csökkenése pedig csökkenti a fizetőképességüket. Nos, a hatás mértéke többek között a gazdasági lassulás mélységétől, az infláció tartósságától és a monetáris politika támogatásához szükséges összegtől függ majd. A pénzügyi stabilitás szempontjából az az üzenet, hogy az általunk rendszeresen elvégzett stressztesztek arra mutatnak rá, hogy a bankszektor összesített fizetőképessége megfelelő szinten marad a kedvezőtlen forgatókönyvek mellett, valamint az egyes országok közötti heterogenitás mellett is. entitások. Ne felejtsük el, hogy ez az ellenállási képesség nagymértékben a globális léptékű szabályozási reformok végrehajtásának, illetve Spanyolországban az elmúlt évtized szerkezetátalakításának köszönhető. -Nem lenne logikus, hogy a bankok ismét kamatozzák a betéteket? – Azt tapasztaljuk, hogy a betétek kamatozása alig emelkedett, és a pénzpiaci kamatok emelkedése lassabban hárul át a lakossági és vállalati adósság költségeire, mint a korábbi növekedési epizódokban. Az első ahhoz köthető, hogy eleinte negatív kamatokból indultunk ki, amelyek jelentős részben nem kerültek betétbe, valamint a bankrendszer bőséges likviditásához és a betétek magas hitelhez viszonyított arányához. De egyre nagyobb fordításokra számítunk mind a hitelköltségek, mind a betétek tekintetében. Eközben a megtakarítók már alternatív eszközöket alkalmaznak megtakarításaik jövedelmezőségének javítására. -A monetáris politikától az adózásig. Most három új adónk van. Milyen hatással vannak Spanyolországra a nagy vagyonokra, a bankra és az energikusokra? - Még nincs értékelésünk a hatásáról. Az adórendszerrel kapcsolatban minden esetben azt szeretném hangsúlyozni, hogy véleményem szerint széles körű konszenzus uralkodik abban, hogy átfogó felülvizsgálatra van szükség a beszedési kapacitásának és hatékonyságának javítása érdekében. A közkiadások átfogó felülvizsgálata is kíséri. Ezek a költségvetési konszolidációs folyamat azon alapvető részét tekintik át, amelyre korábban utaltam. A többi szomszédos országgal való összehasonlítás útmutatóul szolgálhat. Ez az összehasonlítás pedig azt mutatja, hogy Spanyolország átlagosan kevesebbet gyűjt, mint más országok. Amikor azt elemezzük, hogy miért gyűjtünk be kevesebbet, ez nem annyira az alacsonyabb határkulcsok miatt van, hanem inkább a levonások, bónuszok stb. hatása miatt, amelyek végül az effektív átlagkamatok csökkenését okozzák. Összetételét tekintve pedig Spanyolország kevesebbet szed be a fogyasztási adóból és a környezetvédelmi adóból. Ez a diagnózis jó kiindulópont lehet a reformhoz. Természetesen a megfelelőnek ítélt újraelosztási kritériumokat is beépítve. És végül nagyon fontos szem előtt tartani, hogy gazdaságunk nemzetközi integrációjának magas foka miatt egyes adószámok beszedési képességét nagymértékben meghatározza a nemzetközi léptékű fiskális koordináció mértéke. Ezért olyan fontosak az OECD/G-20-ban és az EU-ban megkötött nemzetközi adómegállapodások a társasági adó és a digitális tevékenységek adója terén.
