Az iráni tüntetők elleni elnyomás új szakaszba lépett, veszélyesebb és ellenőrizhetetlenebb. Az Iráni Fegyveres Erőknek az Iszlám Köztársaság teokratikus rendszerének védelmére létrehozott ágának, a Forradalmi Gárdának a kurd területeken történő alkalmazása fokozta az erőszak eszkalációját a régióban, és már most is nő a halálos áldozatok száma.
A kommunikációs nehézségek ellenére, a gyakori internetes megszakításokkal, például múlt hétfőn, az aktivisták elítélik a homeinista rezsim elnyomásának fokozódását Irán kurd régióiban. Ugyanezek az aktivisták helikopterek és nehézfegyverek bevetésével vádolják a rendőrséget. Az interneten keringő videók azt mutatják be, hogy a hatóságok hogyan bővítik a támadásokat ezen a területen. A képeken több tucat ember fut, próbálják megvédeni magukat az intenzív lövöldözéstől.
Ebben a videóban láthatsz néhány felvételt és kiesést az utcán. A számok, amelyeket az erőszak eszkalációja maga mögött hagy, drámaiak. A norvég székhelyű Hengaw emberi jogi csoport az a szervezet, amelynek feladata az iráni Kurdisztánban elkövetett rezsim visszaélések megfigyelése. Twitter-bejegyzésében közzétette heti képeit arról, hogy állami erői szerintük Bukan, Mahabad és Javanroud városokba vonultak Nyugat-Azerbajdzsán tartományban, és az ABC által megkérdezett emberi jogi aktivisták szerint "bizonyítékok vannak arra, hogy Az iráni kormány háborús bűnöket követ el.
A szeptember 16-i tüntetések kezdete óta több mint 5.000 ember tűnt el, és legalább 111-en haltak meg az állami erők kezei miatt, köztük 14 gyerek – mondta Hengaw.
Kínzás és razziák
A szervezettől származó több jelentés felfedte az iráni kormányerők által végrehajtott elnyomás formáit: szisztematikus módon” – nyilatkozta Hengaw.
Keveset tudni az eltűnt személyekről, miért vitték el őket, vagy hova. Nem tudták felvenni a kapcsolatot a családjukkal vagy az ügyvédeikkel, "de azt biztosan tudjuk, hogy ők vannak a legszörnyűbb helyzetben, és hogy a legbrutálisabb kínzásokba ütköznek" - mondta az Awyar szóvivője. szervezet.
A szervezet szerint legalább hat kínzási esetről van tudomásuk, amelyek a fogvatartottak halálával végződtek. A Forradalmi Gárda tüntetőkkel szembeni brutalitását az orvosok és az eltűntek hozzátartozói mesélték el. „A legtöbb esetben ezeket az embereket nehéz tárgyakkal, különösen botokkal a fejükön ütötték meg. Úgy jelentek meg, hogy minden csontjuk eltört” – mondják.
Az iráni hatóságok figyelmeztetése a kurd területeken nem újdonság. Ez a négymillió lakosnak otthont adó régió Törökországgal és Irakkal határos, és "nagy múltra tekint vissza az Iszlám Köztársasággal szembeni ellenállásra" - mondja Awyar, egy fiatal iráni aktivista, aki menekültként él Norvégiában. "Kurdisztán kormányának első napjától és az 1979-es forradalom után mindig ellenezte a rendszert, és a kormány hadat üzent a kurdoknak" - emlékszik vissza az aktivista.
A Forradalmi Gárda forrásai a maguk részéről tegnap biztosították, hogy folytatják bombázásaikat és dróntámadásaikat kurd csoportok ellen az iraki Kurdisztán félig autonóm régiójában mindaddig, amíg „meg nem szüntetik” az általuk jelentett fenyegetést, miközben Irakot kritizálják a jogsértések miatt. szuverenitást ezekben a műveletekben a Tasnim iráni hírügynökség szerint. A kurd területek és a teheráni kormány közötti történelmi rivalizáláshoz hozzáadódik, hogy a tiltakozás az iráni Kurdisztánban lévő Saqqez városából indult ki, ahonnan a fiatal kurd Mahsa Amini származott.
Amini meghalt, miközben az erkölcsrendőrség őrizetében volt, mert nem viselte megfelelően a hidzsábot, ami ritkán mondott eleget, és az utcára vonult, hogy olyan jelszavak mellett tiltakozzanak, mint „Nő, szabadság és élet” vagy „Halál a diktátorra”.
Politikai és társadalmi légkör
Az iráni hatóságok küszködtek a tiltakozó mozgalom elfojtásával, amely kezdettől fogva kifogásolta a nők kötelező fejkendőjét. De most egy lépéssel tovább mentek, és máris társadalmi és politikai változást követelnek az iráni állam minden szintjén. Ali Khamenei ajatollah vezetése az 1979-es iszlám forradalom óta a legnagyobb kihívással néz szembe, két hónapig tartó erőszakos tüntetések terjednek szerte az országban.
Az iráni erők szigorítással reagáltak, amelyre az oslói székhelyű Iran Human Rights szervezet szerint legalább 342 ember halt meg, fél tucat embert már elítéltek, és több mint 15,000 ezret tartóztattak le. Az Amnesty International és a Human Rights Watch tegnap azt követelte, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagállamai "sürgősen" hozzanak létre nyomozási és kárpótlási mechanizmust Iránban, hogy kezeljék "az emberölések és az emberi jogok megsértésének riasztó növekedését".
