Társulási törvény

Mi az a társulás?

Az egyesülést közös célú emberek vagy entitások csoportosulásának nevezik. Különböző típusú asszociációk léteznek a hozzájuk csatlakozó céltól függően. Azonban a Jogi terület, az egyesületeket az jellemzi, hogy emberek csoportjai bizonyos közös kollektív tevékenység folytatása céljából, ahol demokratikus módon tagjai csoportosulnak, nonprofit szervezetek és függetlenek bármely szervezettől vagy politikai párttól, vállalattól vagy szervezettől .

Amikor egy embercsoportot egy bizonyos kollektív nonprofit tevékenység végzésére szerveznek, de amely jogi személyiséggel rendelkezik, akkor azt "Nonprofit egyesület", amelynek révén jogok szerezhetők, és ezért kötelezettségek, az ilyen típusú társulás révén megkülönböztetést hoznak létre az egyesület vagy a társult személyek vagyona között. Az ilyen típusú társulások egyéb jellemzői a következők:

  • A teljesen demokratikus működés lehetősége.
  • Függetlenség más szervezetektől.

Melyek azok a törvények, amelyek az egyesületek alapítását szabályozzák?

A szövetségek alkotmányának ezen törvényével kapcsolatban úgy gondolják, hogy minden embernek joga van szabadon társulni a törvényes célok elérése érdekében. Ezért az egyesületek alapításakor, valamint a megfelelő szervezet és működés létrehozásakor azt az Alkotmány által meghatározott paramétereken belül kell végrehajtani, a törvény megállapodásaiban és a többiekben, amelyeket a jogrendszer mérlegel.

Melyek azok az alapvető jellemzők, amelyekkel az egyesületeknek rendelkezniük kell?

A különböző egyesületekben különféle normák sora létezik, amelyeket az egyesület állapít meg egy szerves törvény kiigazítása szerint, amely az egyesülési alapjog szabályozásáért felel. És ez ráadásul ennek az organikus törvénynek kiegészítő jellege van, ami azt jelenti, hogy azokban az esetekben, amikor a szabályokat nem külön szabályok szabályozzák, hanem ha az organikus törvényt a benne foglaltak irányítják. Figyelembe véve az organikus törvény rendelkezéseit, az egyesületeknek meg kell mutatniuk néhány alapvető jellemzőt, amelyek az alábbiak lehetnek:

  1. A jogi egyesületeket integrálni kell legalább három (3) embernek.
  2. Szem előtt kell tartaniuk az egyesületen belül megvalósítandó célokat és / vagy tevékenységeket, amelyeknek közös természetűeknek kell lenniük.
  3. Az egyesületen belüli működésnek teljes mértékben demokratikusnak kell lennie.
  4. A nyereségmotívumokról hiányozni kell.

Az előző bekezdés 4. pontjában a profitmotívumok hiányát tárgyaljuk, ami azt jelenti, hogy az előnyök vagy az éves gazdasági többletek nem oszthatók meg a különböző partnerek között, de a következő pontok megengedettek:

  • Gazdasági többlete lehet az év végén, ami általában kívánatos, mert az egyesület fenntarthatósága nem sérül.
  • Munkaszerződéssel rendelkezik az egyesületen belül, amely partnerekből és az igazgatóság tagjaiból állhat, hacsak az alapszabály másként nem rendelkezik.
  • Gazdasági tevékenységek végezhetők, amelyek gazdasági többleteket generálnak az egyesület számára. Ezeket a többleteket újra be kell fektetni az egyesület által kitűzött célok megvalósításába.
  • A partnereknek képesnek kell lenniük arra, hogy az egység szerint cselekedjenek, és nem rendelkeznek korlátozott kapacitással ahhoz, hogy az egyesülethez tartozzanak, például bírósági büntetés vagy valamilyen szabály vonatkozásában, például a katonaság és a bírák esetében. Amikor az egyik partner kiskorú (mivel megengedett), ezt a képességet szüleik vagy törvényes képviselőik látják el, mivel kiskorúnak lenni nem rendelkezik cselekvőképességgel.

Melyek az egyesület alapvető szervei?

Az egyesület törvényeit alkotó testületek kifejezetten kettő:

  1. Kormányzati szervek: "Taggyűlések" néven ismert.
  2. A képviselő testületek: Általában ugyanazon egyesület (irányító testület) tagjai közül nevezik ki őket, és ezt "Igazgatóságnak" hívják, bár más néven is ismertek: végrehajtó bizottság, kormánybizottság, kormányzati csapat, igazgatóság stb.

Annak ellenére, hogy egy egyesületen belül létrejön az egyesülési szabadság, létrehozhat más belső testületeket, amelyeken keresztül egyes funkciók hozzáadhatók, például munkabizottságok, ellenőrző és / vagy ellenőrző szervek az egyesület jobb működésének végrehajtása érdekében.

Melyek azok az alapvető jellemzők, amelyeknek a Szövetség Közgyűlésének meg kell felelnie?

A Közgyűlés olyan testület, ahol az egyesület szuverenitása megalapozott, és amely az összes partnerből áll, és alapvető jellemzői a következők:

  • Évente legalább egyszer, rendszeresen találkozniuk kell a lezárult év beszámolójának jóváhagyása és a kezdeti év költségvetésének tanulmányozása érdekében.
  • Rendkívüli módon kell felhívni, ha az alapszabály és minden, a benne foglaltak módosítására van szükség.
  • A partnerek maguk határozják meg a szükséges határozatképességgel a közgyűlés megalakításához szükséges alapszabályt és a határozatok elfogadásának formáját. Ha a törvény nem szabályozza azt az esetet, a társulási törvény a következő feltételeket állapítja meg:
  • A határozatképességet a társak harmadának kell alkotnia.
  • A közgyűlésekben létrejött megállapodásokat a jelenlévő vagy képviselt emberek minősített többségével kell meghozni, ebben az esetben az igenlő szavazatoknak többségnek kell lenniük a negatívakhoz képest. Ez azt jelenti, hogy a pozitív szavazatokat felére kell túllépni, a tervezett megállapodások az egyesület megszűnésével, az alapszabály módosításával, a vagyon elidegenítésével vagy elidegenítésével, valamint a képviselő-testület tagjainak javadalmazásával kapcsolatos megállapodások lesznek.

A kialakult törvény szerint mi az igazgatóság működése egy egyesületen belül?

Az igazgatóság az a képviselő testület, amely felelős a közgyűlések társulásán belüli eljárások végrehajtásáért, ezért hatásköre általában minden olyan saját tevékenységre kiterjed, amely hozzájárul az egyesület céljához, feltéve, hogy ezt megteszi. az alapszabálynak megfelelően nem követelheti meg a Közgyűlés kifejezett felhatalmazását.

Ezért a képviselő-testület működése az alapszabályban foglaltaktól függ, mindaddig, amíg azok nem ellentétesek az egyesülési jog szabályozásáról szóló, 11/1. Sz. Szerves törvény 2002. cikkével létrehozott, az egyesülési jogot szabályozó törvénnyel. a következőket tartalmazza:

[…] 4. Lesz egy képviselő-testület, amely a Közgyűlés rendelkezéseinek és irányelveinek megfelelően irányítja és képviseli az egyesület érdekeit. Csak a munkatársak lehetnek a képviselő testület részei.

Annak érdekében, hogy tagja lehessen egy egyesület képviselő testületeinek, az alapszabályukban foglaltak sérelme nélkül, az alapvető követelmények a következők lesznek: nagykorúak, teljes mértékben használják ki az állampolgári jogokat, és ne vegyenek részt a megállapított összeférhetetlenségi okokban. a hatályos jogszabályokban.

Mi a Szövetség működése?

Ami az egyesület működését illeti, ennek teljesen demokratikusnak kell lennie, ami általánosságban, a közgyűlés szempontjából, a különféle egyesületek sajátos jellemzőinek sorozatát jelenti, amelyeket a gyülekezés nagysága alapján határoznak meg. , az alkotó emberek típusa, a szervezet céljának megfelelően és általánosságban, alkalmazkodva az egyesület által igényelt igényekhez.

Másrészt fontos megérteni, hogy az egyesületeken belül lényegében minden partner egyenlő, ezért az egyesületen belül különböző típusú hovatartozás létezhet, mindegyiknek megvan a maga feladata és joga. Ebben az esetben a tiszteletbeli tagoknak lehet hangjuk, de nincs szavazatuk az adott közgyűléseken.

Mi az alkalmazandó jogszabály a közgyűléseken?

Az Egyesületet többen irányítják Sajátos törvények. Néhány ilyen szabály viszonylag régi és rövid.

E törvények között vannak a Az egyesülési jog szabályozásáról szóló, május 1-i 2002/22. Sz. Törvény, kiegészítő alapon. Ahol kitesz, azok a szélsőséges helyzetek, amelyeket a belső rang törvénye nem szabályozhat, és ha igen, akkor azok az organikus törvényben megállapítottakra is alkalmazandók.

Különösen olyan esetekben, mint amelyek szakmai vagy üzleti szövetségekre utalnak, figyelembe kell venni, hogy a külön törvényt és az organikus törvényt kell kezelni.

Másrészről vannak olyan törvények is, amelyek általános jellegűek, ezek olyan entitásokra alkalmazhatók, amelyek alapvető tevékenységi köre egyetlen autonóm közösségre korlátozódik. Az autonóm közösség arra a közösségre utal, amely erről törvényt alkotott, ami nem minden más közösségben történt.

Ezért a nonprofit egyesületekre vonatkozó vonatkozó anyagi jogszabályok három szakaszra oszthatók, amelyeket az alábbiakban részletezünk: 

  1. ÁLLAMI RENDELKEZÉSEK.

  • Az egyesülési jogot szabályozó, március 1-i 2002/22. Sz. Törvény.
  • A közüzemi társulásokkal kapcsolatos eljárásokról szóló, december 1740-i 2003/19 királyi rendelet.
  • Az október 949-i 2015/23 királyi rendelet, amely jóváhagyja a Szövetségek Országos Nyilvántartásának szabályzatát.

  1. REGIONÁLIS RENDELKEZÉSEK

Andalúzia:

  • Az andalúziai társulásokról szóló, június 4-i 2006/23. Sz. Törvény (BOJA 126. sz., Július 3.; BOE 185. sz., Augusztus 4.).

Kanári-szigetek:

  • A Kanári-szigeteki szövetségekről szóló, február 4-i 2003/28. Sz. Törvény (BOE, 78. sz., Április 1.).

Catalunya:

  • A Katalónia Polgári Törvénykönyv jogi személyekre vonatkozó harmadik könyvének április 4-i 2008/24. Sz. Törvénye (BOE, május 131-i 30. sz.).

Valencia:

  • A valenciai közösség szövetségeiről szóló, november 14-i 2008/18. Sz. Törvény (DOCV 5900. szám, november 25 .; BOE 294. szám, december 6.).

Baszkföld:

  • A Baszkföld egyesületeiről szóló, június 7-i 2007/22. Sz. Törvény (BOPV, 134. szám, ZK, július 12.; BOE, 250. szám, 17. október 2011.).
  • A közüzemi társulásokról és protektorátusukról szóló szabályzat jóváhagyásáról szóló, július 146-i 2008/29 / EK rendelet (BOPV 162. sz. ZK, augusztus 27.).

  1. KONKRÉT SZABÁLYOK.

Ifjúsági Egyesületek:

  • Az ifjúsági szövetségek regisztrációját szabályozó, április 397-i 1988/22 királyi rendelet

Hallgatói egyesületek:

  • Az oktatáshoz való jogról szóló 7/8 szerves törvény 1985. cikke
  • A hallgatói szövetségeket szabályozó 1532/1986 királyi rendelet.

Egyetemi hallgatói egyesületek:

  • Az egyetemekről szóló, december 46.2-i 6/2001. Számú szerves törvény 21.g.
  • A korábbi jogszabályokban nem szereplő kérdésekben utalnunk kell a hallgatói szövetségekről szóló 2248/1968 rendeletre és a hallgatói egyesületek nyilvántartásba vételének szabályairól szóló, 9. november 1968-i rendeletre.

Sportegyesületek:

  • Törvény a sportról, október 10-i 1990/15.

Apák és anyák egyesületei:

  • Az oktatáshoz való jogot szabályozó, július 5-i 8/1985 szerves törvény 3. cikke.
  • A július 1533-i 1986/11 királyi rendelet, amely a diákok szüleinek egyesületeit szabályozza.

Fogyasztói és felhasználói szövetségek:

  • A fogyasztók és felhasználók védelméről szóló általános törvény és egyéb kiegészítő törvények felülvizsgált szövegének jóváhagyásáról szóló, november 1-i 2007/16. Számú királyi törvényerejű rendelet.

Üzleti és szakmai szövetségek:

  • A szakszervezeti szövetséghez való jog szabályozásáról szóló, április 19-jei 1977/1. Sz. Törvény.
  • A szakszervezeti szövetségek jogát szabályozó 873/1977. Törvény alapján létrehozott szervezetek alapszabályának letétbe helyezéséről szóló, április 22-i 19/1977. Királyi rendelet.

Kiegészítő jogszabályok:

  • A madridi közösség fejlesztése érdekében folytatott együttműködésről szóló, április 13-i 1999/29
  • Törvény, az október 45-i 2015/14. Sz., Az önkéntességről (államszerte)
  • A nemzetközi fejlesztési együttműködésről szóló, július 23-i 1998/7. Sz. Törvény
Talán érdekli: